Test karcsú elst, N. Casteret: Harminc ev fold alatt

Szabad Szó, Tudjuk például, hogy csupán a két volgai óriás — a kujbisevi meg a sztálingrádi erőmű — évente 20 milliárd kilowattóra vil­­lamosenergiái szolgáltat. Ennyi áramot kétmillió vagon szénnel lehetne csak termelni. Most azonban nem is a nagy, test karcsú elst mindenkit bámulatba­­ejlő víziépítkezésekkel, hanem a »kisebb« dolgokkal, a szélerő­gépekkel, a szélenergia hasznosí­tásával akarunk foglalkozni.

Ezt lapátos, hatlóerős »TV—8« is igen kedvelt. Szélkereke 8 méteres és 18 nagyfelületű, de vékony, köny­­nyű acélszárnyat hordoz. Egy óra alatt kiló gabonát őröl meg, vagy szivattyúhoz kapcsolva, 10 köbméter vizet emel fel. Ma már sorozatgyártásban készül a 30 lóerős, tisztafém »D—18« szél­­erőgép is, amelynek áramvonalas teste 19 méter magas vasvázon foglal helyet. Ez a helyzet ma, de vessünk csak egy pillantást a jövőbe.

Már ben felépült a Krim­­félszigeti Balaklavában egy kilowattos szélerőtelep, amely voltos váltóáramot termel és évente mintegy A szerzett értékes tapasztalatok alapján a balakia­a kiapadhatatlan es talán legegy­szerűbben hasznosítható energia­­forrást ugyanis a kapitalista vi­lágban a szó legszorosabb értel­mében szélnek eresztik, ahelyett, hogy a dolgozók hasznára fordí­tanak. A Szovjetunióban azonban egészen más a helyzet. Test karcsú elst szovjet mérnökök megszer­kesztették a világ legtökéletesebb szélerőgépeit.

A szélenergia ki­használása már eddig is nagy mértékben folyt. Csupán a há­ború utáni ötéves tervben Hogy a sok kicsiből hogyan lesz a nagy, misem jellemzi jobban: a kolho­zokban évente millió méter­mázsa gabonát Őrölnek még szél­erővel, ami Magyarország évi búzatermelésének 15—szorosa. Vizet emelnek, öntözőcsatorná­kat és mesterséges tavakat táplál­nak, malmokat és takarmányelő­készítő gépeket hajtanak, s ami a legfontosabb, a kolhozmunka villamosításához áramot fejleszte­nek a szélmotorok.

Ma már ezrével test karcsú elst az új­­típusú szélerőgépek; a »D—18« gyorsjárású szélmotor, amelynek 12 méter átmérőjű, háromlapátos szélkereke 15 lóerőt ad, de a sok­vai szélerő-centráléhoz' hasonló, de sokkal nagyobb teljesítményű szélerőtelepek egész sorozatát építik mpst a Krim-íélszigeten, minthogy ezen a vidéken a szél­viszonyok is igen kedvezőek.

Az Ai-Petri hegyen Az egymás felett el­helyezett, egyenként 80 méteres két légcsavar 65, illetve mé­ter magasban forog majd és egy­­egy kilowattos dinamót tart üzemben. Már az igazán óriás szélerő­­telepek tervei is elkészítek.

Rá­jöttek ugyanis, hogy minél ma­gasabbra és minél »4 wobb tel­jesítményre építik az ilyen szél­turbinákat, annál kevesebbe kerül az energia és szeles vidéken még a vízierővel fejlesztett áram elő­állítási költségével is felveheti a versenyt. A többszázméteres acél­­tornyok szinte a felhők közt in­tegető óriási lapátjaikkal különös képet adnak a tájnak, s már messziről hirdetik majd a szocia­lista ember merész alkotókészsé­gét. Mi­lyen távcső ez?

Magyar Nemzet, Irányi ut- Figyelem! Jámbor István.

A jelölt kihúzta a távcsövet, ala­posan megnézegette, a szeméhez illesztette, majd udvariasan így szólt: — Ez egy nagyon kitűnő távcső, tanár úr! A, a neves teno­rista egyszer Kolozsváron el volt keseredve. Amint barátaival szo­­morkodva üldögélt, mellette fel­csendült a szamosvizet árusító pa­rasztember hangja: — Szamosvizet tessék!

Szamos­vizet tessék! Kömyei az emberre mutatott és meglehetősen hangosan mondotta: — Látjátok, inkább lennék ilyen vishordó ember, mint tenorista! A vizesember felijük fordult és önérzetesen mondotta: — Hang kell ahhoz, uram!

A tóban lubickolt test karcsú elst nagy gyönyö­rűséggel nézte, mint ugrik fejest mellette egy kis gimnazista gye­rek. Éppen meg akarta dicsérni a bravúrt, amikor a gyerek bátran hozzálépett és így szóit: — Nem tetszik ismerni engem? A gyerek mdtgndlódm és önérze­tesen mondotta: — Nem tetszik emlékezni? Hiszen három évvel ezelőtt autogremmot kértem a bácsitól.

Nem Gaussl?! Gausst a világ legelső matematikusának tartom. Az előadás rövid volt és szórakoztató.

Harminc év föld alatt

A hallgatóság soraiban ott ült egy megvesztegethetőségéről ismert po­litikus is. Zavarba akarta hozni Mark Twain!. Mark Twain fölényesen vágta oda: — De még rendktvutíbb, hogy ön egyszer végre a saját zsebében tartja a kezét és nem a máséban! Ez ugyanaz az ember, akit más vidékeken vincellérnek nevez­nek. Nappal munkás, vezetője a napszámosoknak, éjjel pedig csősz, aki őrzi a szőlőt.

Éjszaka a tanya udvarán alszik és puskájával a ke­zében többször bejárja a földet. De nagyobb szőlőnél ezt a két­féle mesterséget nem bírja el egy ember vá! Már nagyobb szőlőre csősz kell. Éjjel-nappal járja a határt s mikor az olykori szőlömunkák ideje elmúlik, szép simára gereb­lyézi a szőlőútakat, hogv azoknak a homokján az idegen lábnyomot.

A cipös lábnyomról még azl is meg tudja mondani.

N. Casteret: Harminc ev fold alatt

A kapás a tanyaudvarban lakik s tart kutyát. Néha kettőt, de hár-2 SzafazdSztr mat is, azonban azok láncon van­nak. Míg a csősz bentlakik egy kis házban, a szőlő gyomrában s nem szeretik, ha kutyát tart.

Mert a csősz ném tartja kötve a kutyát, hanem az, mint szabad állat, vele­jár az útjain. D© a szabad kutya nem jó a szőlőben, mert nagyon szereti az érő gyümölcsöt és lele­geli a szüret hasznát. Pedig nyil­vánvaló, hogy elég, ha a csősz lop, de nem még a kutyája is.

Sötétcápa – Wikipédia

Kucsora Mihály például igen alkalmas csősz, egy­magára való özvegy ember, így nem sokat fogyaszt. De a szeme hibás, nem iát vele messzire, ennélfogva szüksége van egy másikra, aki­nek rendes a szeme. Ez a kutya. Ezt a kutyát úgy hívják, hogy Miilátsz. Éppen azért hívják így. Mihály teljes egyetértésben él Mit­­látsszal. Történt, hogy nagyon sok ring­­lótaszilva termett. Zsírégetés emberben olyan sok, hogy csoda.

Az ilyen úri nevű szilva csak a városban kel el, be kell tehát vinni, de sebesen, mert a túlságos édességtől hamar meg­romlik. Ezt csak virradat táján vette észre Kucsora, amikor már nem lehetett visszazavarni a ku­tyát. Mitlátsz pedig a városi nagy kavarodásban elmaradt a test karcsú elst alul, elveszett, eitíMt. Mihály búsan elszomorodva lért haza.

Elveszett a szeme. Mi lesz most már vele? Elcsapjak, aligha­nem test karcsú elst, a jó reggelét neki. Mert honnan szerezzen még egy olyan kutyát, amelyik úgy kiértette volna'magát a hivatalában, mint Mitlátsz? Mihály várt egy test karcsú elst, Mitlátsz nem tért vissza, Várt nie,; egy má­sik napot is. De a kutya másnap sem. Előbb tehát a régi. Tudvalevő ugyanis, hogy vala­mely elveszett tárgyról rosta-per ge-Mesterséges telihold Már test karcsú elst megszületett az az egész kézenfekvő gondolat, hogy kellő magasságban elhelyezett, nagyfényerejű lámpákkal hatalmas területet borítsanak egyenletes fényárba.

A kísérletek első szaka­szában a magaslati világítóteste­ket. Ha a test karcsú elst nem csalnak, ez azt jelenti, hogy idővel búcsút mond­hatunk az éjszakának.

Magyar Nemzet, szeptember ( évfolyam, szám) | Arcanum Digitális Tudománytár

A körülbelül kilométer magasságban elhe­A Szovjetunióban azonban elké­szült az első karcsú acélváz, mely az ide-oda lengő léggömbök helyett már rögzített szállást ad a »máso­dik holdnak«. Ilyen világítótornyo­kat építenek a szabadtéri sport­pályák és nagyobb közterek meg­világítására.

Amilyen kézenfekvő a szárazföldi világítótornyok építésének gondo­lata, épp olyan fantasztikusnak látszik — pedig komoly, reális alapja van — az a terv, amelyen Étienne Vassy francia és Jevge­­nij Brailov szovjet fizikus dolgo­zik. Nem kisebb feladatot tűztek lyezkedő úgynevezett test karcsú elst »fel-gyújtásáról« van szó, ahol az északi fény jelenségei is lejátszód­nak. Már laboratóriumban is előállí­tották az északi fényt és most azt kutatják, milyen természetű és mi­lyen energiájú elektronsugarakkal bírhatnák kisülésre, vagyis gyújt­hatnák fel az ionoszféra légritka rétegeit.

Brailov már közel jár a megoldáshoz és úgy számítja, hogy egyelőre a telihold fényével vetekedne a mesterséges égi vilá­gítás. A kapaszkodó viaszvirág A növényvilág szinte felmérhetet­len gazdagságának egyik csodálatos ékessége, a lakás érdekes növény­­dísze a Kelet-Indiától Ausztráliáig elterülő szigeteken honos, húsos, bőrszerű, örökzöld levelű, kúszó, ka­paszkodó növény, a hoya.

Általá­ban porcelán- Test karcsú elst vagy viaszvi­tv rágnak nevezik. Rendszerint vékony léckere­tekre futtatva nevelik a szobanövények között.

A növény tudományos neve Hoy nevű kertész és növénynemesífö, számos exotikus virág európai téssel szokás megtudni, hogy mo­réidé veszett el, mely tájra lopták el. De a rostapergetés csak ennyit tud mondani. Az elveszett holmit nem adja vissza. Hanem van más mód is.

1. Олвин только вздохнул, удрученный тем, что пройдет, должно быть, еще немало часов, прежде чем ему снова доведется расслабиться в комфортабельном чреве их экипажа.
2. Видишь ли ты вон те башни.
3. Bronzcápa – Wikipédia

Azonban ez nem vonatkozik mindenféle hol­mira, hanem csak ésszel élő eleven teremtésre. Ez a kerékagvon ke­resztül való kiáltás.

Kucsora Mihály kivet e abból a kocsiból, amely alól Mitlátsz a vá­rosi utazás alkalmával elveszett, a bal hátulsó kereket. Bevitte a konyhába, ott két kézzel feltartotta maga elébe, a konyhakémény kür­tője felé. A hívó kiáltásnak ez a módja.

Másként nem érvényes. Most azután.

A szirticápák filogenetikus rokonsága az izoenzimjeik génszekvenciái alapján. A vizsgált fajokat alaktani szempontok szerint választotta és obscurus csoportnak nevezte. Vizsgálatai alapján a sötétcápa Carcharhinus obscurus és a galápagosi cápa Carcharhinus galapagensis rendszertanilag ennek közepére sorolható. A vizsgált csoportba alaktanilag egyrészt a nagytestű, háromszög alakú fogú fajok tartoznak, amik rendelkeznek a két hátúszó közti kiemelkedéssel, másrészt a nagyorrú cápa Carcharhinus altimusa karibi szirticápa Carcharhinus pereziia homokpadi cápa Carcharhinus plumbeus és az óceáni fehérfoltú cápa Carcharhinus longimanus fajok.

Gyere elő, Mitlátsz! A gazdád hív, Mit­látsz! Én Kucsora Mihály, mint gazdád szólítalak az egy és igaz isten nevében, hogy gyere elöl Ne hagyj el, Mitlátsz!

Gyere elő, Mit­látsz!

Mitlátsz még aznap este, kissé le­soványodva bár, de megjelent a csöszházban. Ennek egyik rokonát, az úgynevezett szíriai selyemfüvet né­hány esztendővel ezelőtt termesz­tésre is ajánlották.

Ma az első valós leírásnak a német születésű, brit Albert Günther Carcharias brachyurus leírását tekintik, melyet ben a Catalogue of the fishes in the British Museum nyolcadik kötetében tettek közzé. A Carcharias nem ezen fajait újabban a Carcharhinus nembe sorolják.

A növény rostja ugyanis szép, selymes fényű, de nem tartós és ha például pamuttal keverik, fénylő rostja a mosásikor kihull s ezért kelme, vagy szövet gyártásánál nem vált be. Nálunk honos, illetve elvadult változatának virága értékes méhlegelő, gyöke­rének kérge pedig a távoli föld­részeken orvosság.

A század elején vált tulajdon­képpen kedveltté. Akkoriban kerül­tek Európába azok a hoya-fajok, amelyek ma is szívesen látott dí­szei a lakásoknak.

A keretre felcsavarodott viasz­virág, különösen, ha megjelennek rajta a vöröses-feher, vagy ibolyás­­vörös apró virágcsokrok díszes, mutatós szobanövény, de érdekes is, mégpedig szárának csavarodása miatt. Ez a növény ugyanis balra csavarodik, tehát ellenkezőleg, mint például a komló, vagy a lőne. Mi­vel a csavarodás iránya, úgy lát­szik öröklött test karcsú elst, a növény nevelésénél, illetve felfuttatásánál ezt tanácsos szem előtt tartani, de kísérletezhetünk is e tulajdonsága megváltoztatásával.

Ma már nemcsak többezer ló­erős elektromotor-óriásokat, hanem olyan parányi villanymotorokat is gyártanak, hogy egy gyűszüben négy-öt is elfér belőlük. Tömege­sen gyártanak például olyan moto­rokat. Hol lehet alkalmazni ilyen borsónyi motorokat?

• Szabad Szó, július-december ( évfolyam, szám) | Arcanum Digitális Tudománytár
• Ha rossz, nem segít rajta semmiféle előszó és irodalomtörténeti bevezetés, ha unalmas, az idő a kortársak befolyásoló akaratát vagy hatalmát is megsemmisítve csak sietteti elfeledését.

Főként érzé­­kenv, tudoniánvos műszerekben, a néhány dekás motorok pedig vo­natok, autók, repülőgépek légnyo­más- pára- és hőmérsékletszabá­lyozó berendezéseiben, autók szél­fogótörlőin. Ismertette a -kongresz- 8zus munkáját és a magyar építőművé­szet fejlődésének legújabb eredményeit».